Sporttörténet

Sporttörténeti témában akár sorozatban is lehetne bejegyzéseket írni, de mivel ez nagyon hosszú lenne, és nem akarom az időt sem tolni a tényleges edzésekről sem, így a teljesség igénye nélkül, néhány érdekességet osztok meg azok számára, akiket a sporttörténet is érdekel!!!

Olümpiai játékok

Ókor: Írásos feljegyzéseket az ókori görögök hagytak hátra ebből a korszakból. Talán a megemlítésre méltóbbak a Pánhelllén játékok. Hellász négy városállamában zajlottak (többéves szünetekkel) sportjátékok. A pánhellén játékokból az évszázadok folyamán jött létre az Olümpiai játékok. Ezeken a játékokon csak szabad, felnőtt görög férfiak vehettek részt.
A legelső játékokon csak egy versenyszámot hirdettek, mégpedig a stadionfutást. Ennek során egy 192 m hosszú pályán kellett végigfutniuk a versenyzőknek. Az egyre nagyobb érdeklődésre való tekintettel a játékok programjai folyamatosan bővültek. Újabb futószámok jelentek meg, mint például a hosszútávfutás, majd a későbbiekben a birkózás és az ökölvívás. Szintén ezekben az időkben jelent meg a pankration, melynek során a küzdelem általában az egyik fél haláláig tartott. A következő évszázadok során további sportágak jelentek meg. Illetve fontos szerepet játszott az ókorban a gladiátorjátékok. A Római Birodalom hanyatlása során betiltásra került az Olümpiai játékok, és ritkában rendeztek gladiátorjátékokat is.

Középkori lovagok
 

Középkor: A középkori egyházi felfogás ellentétben állt mindennel, ami a sportot ideológiailag megalapozta volna. Így a test edzése, karbantartása ismeretlen fogalom volt a középkori ember számára. Majd a XIII. században megjelentek a lovagok. Ezeknek a lovagoknak edzeniük kellett magukat, annak érdekében, hogy háború esetén helyt tudjanak állni. Ezeknek a békeidőbeli edzéseknek szervezett formája volt a lovagi torna, és a vadászat. Ezek a „szórakozási” formák csak a legfelsőbb rétegek sportolási lehetőségei voltak. A szegényebb rétegek számára nem voltak elérhetők, legfeljebb passzív szemlélőként vehettek részt rajtuk. Számukra a versengés, szórakoztató időtöltés a népi játékokban merült ki. A szegény réteg számára ünnepi alkalmakkor nyílt rá módjuk, hogy mulatozzanak, „játszanak”. Ma  a gyerekjátékok őrzik ezen játékok emlékeit, ilyen például az „Adj, király katonát”, fogócska stb. Majd a XIV. századtól kezdődően Európa szerte elterjedt a test edzése.

Felvilágosodás kora: A kor köztiszteletben álló tudósai azt állították, hogy a mértékkel folytatott edzés, a tévhitekkel ellentétben hasznos az ember számára. W. K. Hufeland 1798-ban megjelent „Az ember élete meghosszabbításának mestersége” című munkájában heti rendszerességgel ajánlja a testmozgást, az egészségüket megőrizni vágyóknak. Hatására egyre többen kezdtek el sportolni. A XVIII-XIX század a modern sport gyerekkorát jelentették. A gazdagabb társadalmi rétegek és a szegényebb városi munkás vagy vidéki népi rétegek sportjai elkülönültek. Előbbiekre az anyagias egyéni, utóbbiakra a könnyen elérhető csapatsportok voltak a jellemzők.

Hazai cserkészek

Az első világháború után: Az első világháborút követően a rekreáció, és az élsport elindult azon az úton, melyet ma is képvisel. A sportolók száma egyre növekedett, a teljesítmények, rekordok folyamatosan fejlődtek. A háború vesztes országaiban megnövekedett a közoktatás testnevelés-programjának anyagi és szakmai támogatása. Hazánkban például az 1920-as évek közepétől szervezett cserkész – és leventemozgalom indult, ahol a fiatalok különböző rendgyakorlatokkal ismerkedhettek meg, fegyelmet és engedelmességet tanultak, és edzhették magukat. Hasonló sport – és szabadidős körök, mozgalmak jöttek létre Németországban és a volt Szovjetunióban is.

Gróf Klebelsberg Kunó

Magyar testnevelés a két világháború között: Már a XIX. század utolsó évtizedeiben rendszeresek voltak az általános iskolákban a „torna percek”. Ennek során a tanárok naponta (akár többször is) megszakították elméleti óráikat és megtornáztatták a gyerekeket. Célja a figyelem és az éberség fenntartása volt. 1922-1931 között Gróf Klebelsberg Kunó, vallás – és közoktatásügyi miniszter közbenjárására az oktatásban megjelent a rendszeres testnevelés, mint óra.

 

 

 

 

Olimpiai karika

Újkori olimpiai játékok története: Az olimpiai játékok az egyének versenyei, nem pedig az országoké. A versenyen nem a győzelem a fontos, hanem a szabálykövető, sportszerű magatartás. A cél, hogy minél több nemzet sportolói képviselhessék magukat, melynek helyszíne négyévente más-más város. Az első athéni játékokon nyolc sportágban hirdettek bajnokot. Sok sportoló anyagi okok miatt nem tudott indulni, míg mások azért, mert nem értesültek időben az eseményről. Utóbbi oka, hogy rossz volt a szervezés. Ennek tekintetében a valódi áttörést az 1912-es stockholmi játékok hozták meg.